Itt vagyok.
2014 májusában munkát kaptam "A rák ellen, az emberért, a holnapért!" társadalmi alapítványnál a Mátyás utcában.
Ezt a blogot is a felkérésükre inditottam...
Idénre már nem futotta a szerződésből. Megújulás alatt van az alapítvány. Áldás, béke nekik.Lezártak 10 évet az életemből, VÉGRE! 2,5 évig voltam programszervező náluk. Sajnos a NAGY CSAPAT, akik segitettek,akik miatt elköteleződtem ennél az alapítványnál-szép lassan elhagyta a "céget"...végül is épp ezért sikerült nekem helyet találnom 2014 májusában. A programszervezést vállaltam. CSAK. A távozó kolleganó sokkal többet csinált, ezért csak fél pénzt kértem....de a munkám EGÉSZRE nőtt fel.
Mindeközben megtanultam érintettek között úgy mozogni, hogy nem sajnálom, féltem örökké magam.
Stressszes helyzetekben kiállni magamért, vagy konfliktust rendezni, odafigyelően másik között.
Odaadni magam,de közben ne adjam fel magam teljesen. Újra megtaláltam a hangom, stilusom.Mindezt érintettek közözz. Akik emberekkel dolgoznak, tudják milyen is ez.
Mindeközben elfogadtak, megszerettek...én is csiszolódtam, őszíntébb, hitelesebb lettem.Új önkéntesek jöttek az alapítványhoz dolgozni. Persze nem miattam, de az én ott töltött időm alatt.
