sziasztok, egy ideje nem írtam. Bocccs, ha csalódnotok kellett, mert nem találtatok uj írást!
Tudjátok csend van. Persze ezzel egyidőben időnként elég sok minden zajlik bennem és köröttem...mégis állítom csend van. Várok.
Mire? A karácsonyra....hogy dolgaim, kapcsolataim lassan jobbá tegyem, elfogadhatóbbá számomra....hogy jöjjön a húgom külföldről együtt ünnepelni és jól érezzük egymást!
...hogy összejöjjünk nagycsaládilag és így is jól érezzük egymást!
Időközben megpróbáltam ujra alkalmazásba állni a régi munkahelyemen egy multinál....azt hittem valami új sül ki belőle! Hát nem: a régi helyzetbe cseppentem bele. Csodálkozom a kollegáim, hogy bírják ugyanott ilyen hosszan??? Tudhatnak valamit....mikor a szerződésem írtam alá tűzpiros voltam....éreztem valamit nem jól csinálok, de kellett a pénz! Eszter kolleganőm mondta: bármikor felállhatsz!
Képzeljétek másfél hónap után vettem észre, hogy még mindig nem merek "felállni"!!! Csak 3 hónapra kaptam az üzemorvostól engedélyt...éreztem meg is tudnám csinálni...de miért is??
Mikor fel is állhatok??? Megengedtem magamnak. Anyagilag keveset kaptam, ennyiért nem éri meg a kötöttség, a napi bejárás-fáradt voltam...fél munkaidőben havi 45.000-ért fizikai munka!!! Egy hétvégémbe került a döntés meghozatala, felmondtam. Amit 6 évvel ezelőtt kellett volna megtennem, most kisebb durranás volt - de nagyon boldog voltam, könnyű és szabad.
Kivülről tán hülyének látszom, de legalább megpróbáltam. Mikor elvállaltam hivatkoztam a pénzre, a társaságra (..mostanság nem nagyon van), új lehetőségre egy jólismert helyen-jól ismert emberek között...de az is lehet CSAK PRÓBA VOLT AZ EGÉSZ!
Most itt állok az uj projektjeimmel, július óta adószámot váltottam...de csak állok.
Most jön a karácsony: az Identity társasjáték-klubjaim kéne "nyomnom"....nem nyomom.
Megengedem magamnak, mert megengedhetem magamnak! Csend van. Tél van. Célállításra járok.Tanulok magyarul, a céljaim megfogalmazni Dr.Prezenszki Zsuzsától- mert míg a multinál sanyarogtam -8 év alkalmazásban -folyamatosan azt hajtogattam:....de jó lenne bejárás nélkül, otthon megkapni a fízetésem! ÉS MEGCSINÁLTAM! Egy betegséggel. Elöször táppénzen, majd rokkant nyugdíjasként kaptam a "fizetésem" bejárás nélkül. Ezek után, nem véletlen hogy érdekel mit is akarok igazán, hogy is akarom és azt hogyan jó megfogalmaznom!!! A gondolat, a kimondott szó: SOFTVER! Hiszem. Ha nem pontos a megfogalmazás több időbe telik míg az elméd és tested együtt megvalósítja, de mindig megvalósítja valahogy. FIGYELJ HÁT ODA MIT BESZÉLSZ!....
...vagy ne is beszélj!-))))
Hallgasd a csendet! Meditálj! Találd ki MAGAD! Mit akarsz igazán??
...közben persze én is teszem a dolgom. Néha fözök, figyelek a gyerekeimre, dolgozom -igyekszem olyat vállalni ami érdekel és örömet okoz! Találkozom és beszélek az exemmel, a srácok ügyét egyengetjük!...no, meg a magunkét is.
DE BELÜL CSEND VAN. ..és fogalmazom a céljaimat...egyre pontosabban tudom mit akarok, bár kicsit még görcsösen...!
SZÉP KARÁCSONYT MINDANNYIOTOKNAK!
(Most vettem csak észre miközben itt szaporítom a szót, odakint "ömlik" a hó. Gyönyörű! Ez a "jutalmam", hogy hosszú idő után ITT, újra összefoglaltam Magam.)