Rólam

Ferencz Anikónak hívnak. 50 éves leszek az idén. Van két gyemekem: egy 18éves lány és egy 16 éves fiú. 2006-ban mellrákom volt. Operáció, kemoterápia, sugárterápia,egy ideig hormonterápia-így kezdődött a gyógyulásom. Hogy miért írok? Hogy kiírjam magamból. Hogy jobban lássam az összefüggéseket, vagy hogy más lássa és okuljon belőle. Kívülről látni könnyebb...más szemében a szálkát is!!! Vagy hogy erőt adjak, vagy hogy egyfajta megküzdést mutassak...vagy lehet hogy mindig is írni akartam csak nem állt össze a kép, eddig. ÍROK.

Elérhetőség

legyoztem@gmail.com

Pártatlanság

2012.01.18. 15:32

szerző: FerenczAnikó

…nekem ítéletnélküliség.
Nehéz.
Gyakorolom.
Nem a „szenté-avatás”om miatt -az sosem leszek ! Emberből vagyok.
Azt gondolom, ha kategorizálom embertársaim, magam zárom magam korlátok közé.
…idővel aztán egyre szükebb térben engedek magamnak mozgást, választási lehetőséget.
Lehet Józsi hasonlít külsőleg Robira. Tán még megmozdulásaiban is van hasonlóság…
Ahogy hozzálát egy feladathoz, ahogy a problémákat kezeli…DE LÁM: ahogy egyre többet beszélünk, kiderül róla, hogy szereti Rembrandtot, az impresszionistákat…a kedvenc nasija neki is a csokis palacsinta…és már látom is – kezdem meglátni : sokkal nyitottabb, mint Józsi volt –a felmerülő problémákat megnyugtató nyugalommal kezeli….
Még most is érzem a hasonlóságot, de már egészen másként tekintek rá. Érzem a különbözöségét, a másságát – ez az emberi sokszínűség gyönyörködtet.
Kiderült, hogy milyen segítőkész adóbevallás ügyben.
Jó, most sokan mondhatnák: ő férfi, én meg nő vagyok. Igen. Ez is benne van.
… már körültekintőbb, türelmesebb vagyok. TALÁN-REMÉLEM! Rájöttem, ha eddigi talpasztalataim kliséit húzom másokra –nem fogom megtudni, mert nem is látom milyen emberrel van dolgom, esetleg egy lehetőséget is elhalasztok általa, mind munka, mind privát ügyben. Arról nem is beszélve, hogy ahogy én tekintek rá, ahogy kezelem..amilyen ENERGIÁKAT közlök felé, ő is öntudatlanul az eredendő bizalmatlanságom fogja visszaigazolni.
Fogalmam sincs HOL TARTOK.
Csak érzem „tudok” dolgokat, gyakorlom. Ha kinyitom a szám, újra és újra ezeket a téziseket foglalom össze magam számára. Másoknak úgy tünhet „okoskodom”, kiselőadást tartok.
Ezért néha hangsúlyozom is, hogy MAGAMBÓL  indulok ki és elsősorban ezek nekem fontosak. Hiszen csak a magam tapasztalatából tudok beszélni, véleményt alkotni. A magam szemével látok, amit az én agyam írányít – ezért azt látom, ami nekem fontos, ami nekem kell utam bejárásához vagy amit én akarok látni.
Így eleve „magamhoz húz a kezem”. Nem vagyok „pártatlan”- egyre inkább a „saját pártomat fogom” – Ki képviseljen, ha én magam nem képviselem?
Képes vagyok beleérezni más helyzetébe magam –ilyenkor megértve az ő látásmódját, akár magammal szemben is igazat tudok adni másnak. Megértve, de nem biztos, hogy elfogadva.
Hisz ha egy hajóban ketten vagyunk, jó ha egyeztetjük nézeteinket.
Próbálkozom. Bár Yoda állítólag azt mondta:”Tedd vagy ne tedd, de ne próbálkozz!”
Akkor gyakorolok, illeszkedek, boldogulok. Magam és mások hasznára – igyekszem.
A saját pártomat fogva, de már legalább nem tagadom-megengedem magamnak, hogy magamat képviseljem.

 

Címkék: hasonlóság másság klisé energiák ítéletnélküliség pártom megengedem

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://legyoztem.blog.hu/api/trackback/id/tr183574082

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása