Szeva.
Utálkozom magam…miért is?
Mindent megmagyaráztam magamnak, lyányomnak…
Mégis bocsi- bocsi -bocsi ezerszer…nem bírom abbahagyni az önmarcangot, látszólag!
Mi a pics’ van ???
A lyányé a cica. Átvállaltam-lakjon velem, mert nedves lakásba költözött. De komolyan gondoltam.
Majd visszamondtam. Bepara - komolyan.
Most csendben utálom magam, mert megbízhatatlannak tartom magam.
Nekem kell a macsit „vinnem”? Én vállaltam?
Nem.
Mért venném ki a kezéből???
Önállóságot a lánynak.
Bizalmatlan voltam??
Igen, as’szem.
Beavatkozás - kézből kivevés - bizalmatlanság.
Megoldja!
Nem számit a pénz csak az együttlét délelőtt a lànyommal – délután mért parázok a macsi miatt és egy szaktanácsadóval rágerjesztem magam….miért?
Macs tekintetében nagy a gyakorlata - de gyerekben mögöttem tart.
BIZALOM mindenképp, minden esetben, némi felkérdezéssel, elsösorban GYERMEKEIMNEK!!
Csak ülök.
Nem akarok haladni dolgaimmal: mosogatás, főtt étel minőségének megítélése a frigoban…
Fiamnak tolom át…gáz! Mesélem neki.
Ő ad megerősítést - pedig már biztos unja.
Ex tovarebben folyton - kihasznál….....mást-meg én ....??
Jó volt lánnyal – maccsal itthon, illetve lány többnyire rosszkedvű volt….tán a fiúk….!?
Ami neki jó ….nekem is – macsról ujra beszéltünk.
Tudd mindent, amitől paráztam.
Fosós nyünyő vagyok, aki szeret intézkedni, segíteni.
Alárendelődik anyuci – lány arca a villamoson ”megalázó” számomra – mit össze lihegek neki és ez van. Vagy nem is rolam szol az arca...önmagàt tükrözi.....?
Állandó megerősítés szükséges, nekem.
Különben ÖNUTÁLAT, de nehéz!
Felvállaltam a macsit, de ezért nem fog hazajönni, visszaköltözni miatta - nem ígérheti ezt, megmondta….jogos.
Elhangzott, hogy egy hónapig lesz a próbaköltözés …….
Nem t’om mit akarok – most hiányzik a macs – de nem, inkább a lyány?????
Elköltőzik a lyány és megelégszem a macskájával - felvállalom helyette?????
De hát nem nekem kell a maccs, csak jó volt míg itt volt, el bírtam viselni…
Lyány képes terrorizálni érzelmileg – hagyom magam - arca a villamoson, kész büntetés…mint régen az apjáé!
Visszaléptem macstól –megsajnáltam, de én sajnálatból vállalok ?.. mint férjet is.
Valaki akarjon és hagyom magam, mint ex mondja új kapcsolatára - mint én is –EDDIG.
..
Megfutamodtam??
Nekem szabad. Megbocsájtom Magamnak.
Pont a gyerekemmel ? - Pont.
Most? Most!
Kijött belőlem.
Nem ő kérte, én ajánlkoztam, és meggondoltam… jogom van hozzá.
Csokit tudok venni, enni adni, ebédet fizetni….ha kér segíteni…állandóan ajánlkozom, hogy jó-fej legyek??!! Azért?.....magam miatt vagy önzetlen értük...???
Nagyon szeretem őket. Saját magam zsarolom meg, ők csak utánoznak, mikor így bánnak velem. Magam elé helyezem az ő érdekeik - akkor is, ha nekem nem jó??
Vajon MER KÉRNI ??? ...tölem,ha mégis szüksége lesz valamire...?
Kérjetek és adatik.
Én kérem, hogy segítsetek a lehető legjobban lerendezni ezt a helyzetet a lányom és a macsek számára is !
FIAM:
Aggódom a büdös router miatt is….
Önzésből - nekem is net külön???
Gyereknél büdösít…sugároz, az ő szobájában van minden ketyere!
Mért van az az érzésem, hogy gyerekeim rongálom??? Ártok nekik??
Anyám mondta??
Pszichodrámacsoport, no de állandóan?!
Jó-fejség, hogy nem mondják: állandóan parázol, hogy szarul csinálod...…unjuk.
Sok kritikát magamra vettem! Ex, anyám, tesóm, Bözsim ….
SENKI NEM IGAZOL, hogy jól csinálod….Exem egyszer: ”nagy a türelmed a srácokhoz!.. és még jól is tartod magad!”
Felelősség a másik (a legkedvesebb) életéért??? GYERMEKEIMÉRT. De már 18-ak.
Állandó volt. A görcs.
Egyedül Éééééénnn ?? Mikor kicsik voltak……
Most inkább a macskát is ÉÉÉNnnnnn….?(túlpara,…bolhából elefántot/mondta ex.)
Nem. Ez a probléma az övé.(felelösség a cica utàn)
Nem is értem a lakhelyválasztását ?? Sajnálom a cicát..és közben az idillt siratom –
amiben Ő nem is érezte jól magát - morcot vágott itthon.
Elköltőzik és hazajár. Ez van : kísérlet - én támogatom, csak figyelmeztettem macska körülményeire – amit amúgy is tudott. Nagyjából mindennel tisztában volt.
BÍZOM A LÁNYOMBAN.
Gyakorolom.
(As`szem, legelöbb magamban kéne. NAGYON éS MINDIG.)
